A Nagynyomás nevű legelőrészen, a vasúttól északra fekvő területen található az 1976-ban védetté nyilvánított, kb. 300 hektáros Földikutya Rezervátum, amely jóformán a populáció utolsó magyarországi menedéke. Ez a terület változatos növényzetnek ad otthont a száraz homokú erdőktől és homokpusztáktól kezdve az üde láprétekig. A területek kezelése a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóságához tartozik, a Hajdúsági Tájvédelmi Körzethez.
A védett legelő a vasútállomástól gyalog is csak néhány perc.
A legelő növénytani értéke a magyar kökörcsin, amelynek virágzási ideje március.
Állatani értékei:
Fő zoológiai értéke a nyugati földikutya populáció jelenléte. Jelentőségét növeli, hogy az egyik legnagyobb összefüggő potenciális földikutya élőhelynek tekinthető. A földikutya mintegy arasznyi hosszúságú, vörhenyes bundájú, föld alatt élő állat, amely a járatokban, üregekben kitűnő szaglása és a légmozgást, hőmérsékletet érzékelő sörtéi segítségével tájékozódik.
Az alacsonyabban fekvő részek gyakran tavasz végéig is nedvesek maradnak, és tavaszelőn, illetve ősszel sokáig víz alatt állhatnak – ilyenkor partimadarak és récék lepik el, esősebb időszakban pedig akár költeni is itt maradnak.
A legelő egyben ősgyep, amely számos ritka állat- és növényfajnak ad otthont. A sok ürge miatt gyakorta látni itt ragadozó madarakat is.
Szabadon látogatható.
A hajdúbagosi erdő
Ugyancsak védett terület a kb. 300 ha-os, a földikutya rezervátumot keletről szegélyező erdő.
Az erdő természetes mozaikfoltjai a homoki tölgyesek. Nedvesebb foltjai a gyöngyvirágos típust képveselik, szárazabb tölgyesfoltok a pusztai tölgyest. A területen a tölgyerdők jellegzetes lágyszárú fajai mellett az egyhajú virág vagy tavaszkikerics, amely fokozottan védett hagymás liliomféle növény a nyírségi pusztai szárazabb tölgyesekben.
